Somoskőújfalu község az Észak-magyarországi Régióban, Nógrád megye észak-keleti részén, a salgótarjáni járásban, Salgótarjántól északra, közvetlenül a szlovák határ mellett található. A 21. számú főútvonal mentén épült település jelentős közúti és vasúti határátkelőhely Szlovákia felé. A község lakossága a 2016. január 1-jei adatok alapján 2284 fő.
![]() |
![]() |
A község 1455-ben Somos-Újfalu néven Somoskő várának tartozékaként szerepelt, 1906-ban vette fel a Somoskőújfalu nevet. A trianoni békeszerződés elszakította a települést Magyarországtól és csak 1924. február 15-én csatolták vissza. 1977-ben újabb törés következett be a község életében, amikor Salgótarján városhoz csatolták. Ezzel önállósága megszűnt, és fokozatos leépülés vette kezdetét, mely az élet minden területén éreztette hatását, kihatott a kultúrára, a sportra és az intézményekre is. Egyre gyakrabban, egyre több emberben fogalmazódott meg az újra önállósodás gondolata. Az iskola bezárása volt az a pont, amikor a Somosi Kultúráért Egyesület kezdeményezésére elkezdődött az önállósodási folyamat, melynek eredményeként 2004. szeptember 4-én a falu lakossága népszavazáson döntött az önállóság mellett. Hivatalosan 2006. október 1-től létezik újra önálló községként Somoskőújfalu.
A település közúton az M3-as autópályáról Hatvantól a 21-es úton, vasúton Hatvanból a Hatvan-Somoskőújfalu 81-es számú vasútvonalon közelíthető meg. A településen az autóbusz közlekedés a salgótarjáni helyi járati autóbusz közlekedési hálózat keretében az erre vonatkozóan megkötött szerződés alapján biztosított. Az önkormányzati közúthálózat túlnyomórészt szilárd burkolatú, de ezek nagy része már felújításra szorul. A településen – az üdülő övezeteket leszámítva – teljes körű a közműszolgáltatás kiépítettsége.
A Somoskőújfalura évek óta jellemző népességfogyás az elvándorlásra és a természetes szaporodás negatív egyenlegére vezethető vissza.
Az egész megyében, így a településen is továbbra is megmaradtak a rendszerváltást követően kialakult kistérségi foglalkoztatási, munkanélküliségi különbségek. A salgótarjáni járásban a megyei átlagot jelentősen meghaladja az álláskeresők aránya. Az álláskeresők száma Somoskőújfaluban a 2012. évben történt emelkedés követően 2013. óta jelentős mértékű csökkenést mutat, melynek oka a közfoglalkoztatásban való részt vevők számának növekedésével magyarázható.
A községben jelentősebb foglalkoztató, ipar nincs. A helyi vállalkozások száma nem mondható alacsonynak a településen, és a vállalkozási kedv is emelkedő, azonban arról nincs pontos információ, hogy ezek a vállalkozások milyen számban foglalkoztatnak helyi lakosokat. Jelenleg még mindig a helyi önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató.
A településen körzeti megbízotti iroda, felnőtt háziorvosi rendelő, gyermek háziorvosi rendelő, védőnői szolgálat, fogorvosi rendelő és idősek napköziotthona is működik, továbbá heti három alkalommal gyógyszertár is a lakosok rendelkezésére áll.
Somoskőújfalu önálló válása óta pályázati forrásokból gyakorlatilag a település összes közintézménye, önkormányzati tulajdonú épülete felújításra került (óvoda, fogorvosi- és gyermekorvosi rendelő, idősek napköziotthona, művelődési ház, sportöltöző, tekepálya, ravatalozó), a Start-munkaprogramnak és a civileknek köszönhetően a közterületek, parkok is megszépültek.
A település művelődési háza 2013-tól ÚMVP forrásnak köszönhetően IKSZT-ként működik, ahol folyamatosan könyvtári szolgáltatás, Internet használati lehetőség és színes programok várják az érdeklődőket. Az épület egyik szárnyában Erdei Iskola működik, mely KEOP forrásból került kialakításra 2010-ben.
A község és térségének turisztikai adottságai igen kedvezőek, Somoskőújfalu a Nógrádi Geopark területén helyezkedik el, annak egyetlen határátlépési pontja Szlovákia felé. A falu nem bővelkedik látnivalókban, azonban szerencsésnek mondható a földrajzi elhelyezkedése, hiszen határmenti fekvésén kívül Salgótarján Megyei Jogú Város vonzáskörzetében helyezkedik el, a környéken pedig jelentős számú látnivaló akad. A település több utcájából gyönyörű kilátás nyílik a települést körülölelő hegyekre, két középkori várra, Salgó és Somoskő várára, a szlovákiai Sátoros-hegyre, a Karancs-hegységre és a Medves-fennsíkra. A térségre jellemző a tiszta, érintetlen, szép környezet, gazdag természeti- és geológiai értékek, történelmi, kulturális és építészeti örökség. Jellemző a rövid, 2-4 napos tartózkodási idő, a magas átutazó forgalom és a nagyfokú tőkehiány. A természeti adottságok ideális bázisát képezik a hobbi- és zöldturizmusnak, valamint a kerékpárturizmusnak. A 2007-2013-as időszakban számos turisztikai fejlesztés valósult meg a településen vidékfejlesztési pályázati forrásból. A faluközpontban elhelyezkedő Somosi Fogadó felújításán kívül új vendégházak is kialakításra kerültek a településen, illetve a jövőben egy nagy megyei projektnek köszönhetően remélhetőleg megépülhet Somoskőújfaluban is az a kerékpárút szakasz, mely Hollókőt köti majd össze a szlovákiai Muránnyal.
A turisztikai szolgáltatók által nyújtott szálláshelyeken és a Somosi Fogadóban elérhető melegétkezésen kívül vendéglátóipari egységek, pizzéria, cukrászda, több élelmiszerbolt, zöldségesbolt, hentesüzlet és vegyes kiskereskedelmi egységek kínálják áruikat, szolgáltatásaikat a helyieknek és a községbe látogató vagy átutazó turisták számára. A településen elérhető bankautomata és postai szolgáltatás is.
A településen aktív közösségi élet zajlik, számos bejegyzett civil szervezet működik. A Somosi Kultúráért egyesület kezdeményezésére létrehozott Civil Kerekasztal tovább erősíti a civilek közötti, illetve a civil szervezetek önkormányzattal és vállalkozásokkal való együttműködését, együtt gondolkodását. Az önkormányzat és a helyi vállalkozók a lehetőségeikhez képest támogatják és szoros együttműködésben dolgozva segítik a helyi civil kezdeményezéseket, illetve egy-egy települési rendezvény alkalmával a három szféra összefogva dolgozik a közös sikerért. Az óvodai és iskolai alapítványokon kívül működik például a településen olvasókör, tehetséggondozó, valamint egészségmegőrző és betegségmegelőző egyesület is. A település közösségi életét meghatározó civil szervezetek közül kiemelkedik a Bűnmegelőzési Központ Somoskőújfalu Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Közhasznú egyesület, melynek nemcsak a lakosság szubjektív biztonságérzetének javulását köszönheti a település. Az elmúlt években az egyesület pályázati forrásból térfigyelő kamerarendszert épített ki a településen, rendvédelmi állandó kiállítást rendezett be, polgárőr bázist és a falu központjában pihenőparkot alakított ki, bűnmegelőzési rendezvényeket, konferenciákat szervezett, melyeken határon túli partnerek is részt vettek. A Somosi Környezetnevelési Központ az Erdei Iskola fenntartásában vállal aktív szerepet, a Somosi Kultúráért Egyesület pedig Falusi Mintaportát működtet. A Somosi Kertbarát Kör a település virágosításában, közterületeinek rendben tartásában tölt be fontos szerepet.
A Somoskőújfalu Sport Egyesület Nógrád megye egyetlen NB III-as labdarúgó szakosztálya, mely 3 korosztályban (felnőtt, U17, U19) 3 csapatot szerepeltet a bajnokságban. Az egyesület az élvonalbeli felnőtt játék mellett kiemelt figyelmet szentel az utánpótlás nevelésnek is. A Somosi Tekebarátok Köre Egyesület csapata az NB II. keleti csoportjában versenyez. Az Arany Tigris Taekwondo Sportegyesület szintén aktív pályázati tevékenységének köszönhetően a helyi iskolába sikerült sporteszközöket beszerezni, melyeket a heti rendszerességű edzések alkalmával használhatnak a gyermekek.